Erre mondják, hogy az élethez kell minimum egy marék szerencse is...! De lehet, hogy nem szerencse, hanem más valaki...?
Rózsáéknak már a házasságuk első napján megadatott ez, úgyhogy - a mintegy 170 fős vendégsereggel és a jóval kisebb létszámú "örömszülői apparátussal" egyetemben - nyugodt szívvel bocsátottuk Őket útra.
Történt ugyanis, hogy az eső aznap hol esett, hol meg elállt. Most jön a szerencse-, vagy égi-faktor: akkor esett, amikor mi fedél alatt voltunk (lásd: vendégvárás, polgári szertartás, templomi szertartás, vacsora) és akkor nem esett, amikor a maroknyinak egyáltalán nem nevezhető násznéppel jöttünk-mentünk (utcai menetek, fotózás stb.).
Szóval a szerencse, vagy talán a Jó Isten velünk - pontosabban Rózsáékkal - volt! És a lagzi sem volt utolsó...!
Kívánjuk, hogy Rózsára és Zsoltira, továbbá egész családjukra így vigyázzanak "fentről", és legyen szerencséjük egy egész életen át!
Igazán jól szervezett, jó hangulatú lagzi volt.
VálaszTörlésMindenkinek köszönjük!!!
Sziasztok!
VálaszTörlésNagyon vártuk már a videókat, és bár az esküvőn nem sírtunk (látványosan), most nem sok hiányzott...:)Újra átéltük, hogy milyen fantasztikus élmény volt menyasszonyként és vőlegényként megélni az esküvőnk napját, amihez a szuper vendégsereg, és a profi segítő-háttér is nagyban hozzájárult:)))
Köszönjük, hogy velünk ünnepeltetek!
Szerettel:
Morvai-Rákosi Rózsa & Morvai Zsolti